Az ember jelek vagy jelképek használatával különböztette meg magát, családját, népét vagy országát másokétól. Ilyen jelkép a címer és a zászló.
Hosszú-hosszú évszázadok óta kialakult az a szokás, hogy országok nemzeti ünnepet tartanak történelmi események megemlékezésének alkalmával. Ezen évfordulókon középületeken zászlót helyeznek ki, lobogó felvonására kerül sor, és kokárdát tűzünk ki ruhajelképként.
Állami zászló díszíti a kormányépületeket, állami hivatalokat, intézményeket. Nemzeti, állami zászló használatának szabályait zászlókódex írja elő. A zászlók használati szabályainak pontos betartása kifejezi nemzeti zászlónk iránti megbecsülésünket és tiszteletünket. Véletlenül sem szabad fordítva felvonni egy állam lobogóját, a sávok egy másik ország nemzeti színeit mutat(hat)ja.
(Korábban lobogókat csak a tengeren használták, a hajók felségjelzésére.)

Zászló és a lobogó közötti különbség:
• Zászlót közvetlenül a rúdra erősítik;
• Lobogót zsineggel vagy kötéllel vonják fel az árboc végéig, majd használat után leeresztik.

Rendeletek szabályozzák a megjelölt középületeken a zászló/lobogó méretét. Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd méretek:
1. 100 x 200 cm 2,5 m
2. 150 x 300 cm 3,5 m
3. 200 x 400 cm 4 m
Lobogó – és az árbóc méretek:
1. 100 x 200 cm 6 m
2. 150 x 300 cm 9 m
3. 200 x 400 cm 12 m
Lobogó fel- és levonás alkalmával:

 Egyenruhát viselő fegyveres testület tagjainak tisztelegniük kell,
 Egyenruhát nem viselőnek is fel kell állniuk,
 Férfiaknak le kell venni a kalapjukat, nőnek nem
 A lobogó mozgását pedig minden jelenlévőnek tekintetével illik kísérnie.

Nemzeti lobogónk színeinek jelentése:
Piros – Erő
Fehér – Hűség
Zöld – Remény

Tetszett, amit olvastál? Kövess, like-olj, oszd meg! Köszönjük!
0