A meghívás és a részvétel illemtana

A tavasz és a nyár eljövetelével az esküvők, keresztelők, családi-, baráti összejövetelek időszakát éljük. Egy társasági esemény megszervezése előtt szóban vagy írásban hívjuk meg a résztvevőket. Hivatalos rendezvényen szigorúan csak azok vehetnek részt, akiket meghívtak/ akik meghívót kaptak. A meghívó nemcsak egy protokolláris kellék, hanem a részvételi jogot is igazolja. Ennek tükrében rang/pozícióból kifolyólag, ha […]

Tovább
Zászló és lobogó – tudtad, hogy a kettő nem ugyanaz?

Az ember jelek vagy jelképek használatával különböztette meg magát, családját, népét vagy országát másokétól. Ilyen jelkép a címer és a zászló. Hosszú-hosszú évszázadok óta kialakult az a szokás, hogy országok nemzeti ünnepet tartanak történelmi események megemlékezésének alkalmával. Ezen évfordulókon középületeken zászlót helyeznek ki, lobogó felvonására kerül sor, és kokárdát tűzünk ki ruhajelképként. Állami zászló díszíti […]

Tovább
Az ajándékozás illemtana

A december a legünnepélyesebb időszaka az évnek. A családdal, barátokkal, kollégákkal eltöltött ünnepi alkalmak még több különleges élményt nyújtanak számunkra. Hétköznapjainkban mértéktartóbbak vagyunk, míg ebben a hónapban ünnepi hangulatot varázsolunk az öltözködésünkkel, a csodás étkekkel, a díszítéssel és ajándékozással. A szeretet megnyilvánulása a figyelmességgel kezdődik, manapság ugyan ritkábban, de előfordul, hogy karácsonyi-, újévi lapokat is […]

Tovább
Jó benyomást csak a pontos ember kelt!

XVIII. Lajos francia király szavajárása volt: “a pontosság a királyok udvariassága”. Az “udvarias” kifejezés több idegen nyelven is az udvari környezetből származik. A pontosság azt is elárulja az emberről, hogy a saját időbeosztásának ura-e, munkáját jól tudja-e szervezni? A protokoll alkalomtól függően 3 fajta érkezést különböztet meg: percnyi pontosság Kötelező a hivatalos tárgyalásokon és hivatalos […]

Tovább
Indiába utazol? Ezeket érdemes tudni, hogy ne gyere zavarba!

Az emberi kapcsolatokat az illemszabályok irányítják. Más kultúrák, országok szokásairól sokszor hiányosak az ismereteink, ezért érdemes tájékozódni, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetekbe. Az indiai jogrendszerben Manu törvényei bizonyítják a jog, az erkölcs és az illemszabályok összefonódását. Kr. e. III-II évezredben kasztok, életkorok szerint foglalták törvénybe a viselkedéskultúra szabályait. Indiában 1652 nyelven beszélnek, ebből az alkotmány […]

Tovább
Udvariasnak lenni menő!

A szülők lelkesedése töretlen az Illem Tanműhely kurzusaival kapcsolatban, aminek nagyon örülök! De vajon a kamaszok is lelkesednek a gondolattól, hogy részt vegyenek egy illemtan tanfolyamon? Mivel nekem is van két kiskamaszom, tudom hogyan gondolkodnak! Nyilván azt hiszik, hogy egy ilyen tanfolyamon “halál ciki” dolgok történnek majd, például a kézcsókot kell gyakorolni, és mindenféle “old […]

Tovább
Lovagkor és a kesztyű viselése

Jelen korunk viselkedési szabályainak nagy része a lovagkorra vezethető vissza. Érdekességek: Akkoriban kézfogáskor lehúzták a kesztyűt, mivel páncélöltözetet viseltek, és páncélkesztyűben nem lehetett kezet fogni. A szokás megmaradt, páncélöltözet eltűnt. Abban a korban a kesztyű ajándékozása fontos kifejező eleme volt a társadalmi kapcsolattartásnak, kitűntetésnek számított. A kesztyű leejtése a kihívás, a titkolt szerelem vagy a kegy […]

Tovább
Köszönés és kézfogás szabályai

Mindannyiunk számára elfogadott illemszabály, hogy köszönni illik, és ez kézfogással is járhat. Egy uralkodó tekintetében a köszönéssel nem jár együtt a kézfogás. További érdekességek: Pápának nem nyújtjuk kezünket, hiszen az ő kezei felszenteltek, emiatt nem is fog kezet. Régen a spanyol udvarban a király köszöntésekor jobb lábbal előrelépve, mélyen meghajolva lengették a tollas kalapot. Japán […]

Tovább